Na most is egy ilyen alkalom volt, lementünk családostól, Bodzástól.
Az idő már kellően szép, langyos meleg.
Némi izgalmakat tartogatott persze a vonatút, nem megy az ám könnyen. :) Sikerült az igen "kedves", "segítőkész" kalauzzal összeszólalkozni Bodza ügyileg, miszerint a kutyánk egy vérszomjas fene vad, akinek minimum a gyep telepen lenne a helye. No comment.
Jól telt a hétvége, voltunk végre kirándulni a Mecsekben. Felbuszoztunk, tv tornyot néztünk,kis vonatoztunk, megettük életünk legjobb zsíros kenyerét, hiába könyörögtünk nem pisilhettünk a vidámparkban. Aztán neki indultunk gyalog lefele. Az út hosszról csak annyit, hogy hiperaktív kutyánk, a Bodza, az út közepénél tüntetőleg leült, hogy ő márpedig többet nem megy innen egy lépést sem. Persze a többség döntött, így kénytelen volt jönni. Pocak baba jól bírta az utat (akkor még nem tudtuk, hogy fiú, és Marci)
Nagyon szép hely, gyönyörű az erdő...
Aztán a hegyről lefele egészen a városig sétáltunk.
Nem kell részletezni, mire hazaértünk, nem kellett altatni, mi anyuval bebújtunk az ágyba és kb reggelig aludtunk :)
Aztán voltunk a vásárban, baba nézőben. Szóval jó volt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése