De amikor összejövünk, akkor aztán megy a duma, a ZABÁLÁS ( így nagy betűvel, mert mindenki minimum két félével készül) és már a gyerekek is egész jól elvannak egymással, bár inkább ez még a másiktól való játék elszedésről, simogatás helyett hátbavágásról szól, de már aranyosak :)
Történt az, hogy Marci mostanában igen kis szégyenlős, és bárhová megyünk, akkor a minimum a fél óra az én ölemben ülés, és csendes szemlélődés. Kezdődött itt is, és most annyira, hogy még a kabátot se vegyük le, meg a cipőt sem, hanem bújjunk el egy sarokba, és senki ne vegye észre, hogy mi itt vagyunk. Ezt nem tudom miért csinálja (???) aztán feloldódik, és akkor ugyanaz a hétördögmarci, aki amúgy itthon is. A házigazdáink előtt meg le a kalappal, 10-15 nyüzsgő gyereket, plusz a mamákat vendégül látni, a frissen felújított lakásban számomra felérne egy érvágással, főleg, hogy a házimamánál útban van a kis tesó is, de nagyon szuper volt minden, Márk egy tündér volt, az összes játékát megosztotta, mutogatta, és még tapsikolt is, amikor megérkeztünk :)
Szóval számtalan élménnyel, egy bibis ujjal (erről a következő beszámolóban bővebben), és egy rakás képpel gazdagabban tértünk haza.
ezmiez?
fiúk egymásközt:
csipetcsapat:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése