Béreltünk Máténak és Marcinak korcsolyát, felrántottuk, és hajráááá. Nagyon aranyosak voltak, Máté egész ügyesen totyogott a jégen, ahhoz képest, hogy először volt kori a lábán. Marcuskámra kész kabaré volt rá erősíteni a kétélűt, de végül sikerrel jártunk, és már siklottunk is a jégen, vagyis siklottunk volna, ha a kori nem adta volna meg mindig magát. Minden második lépésnél Marcus kilépett belőle, egyszerűen nem tudtuk olyan erősen rászorítani, hogy jó legyen. Pedig tetszett neki, teli szájjal vigyorgott, a jégen lévő turisták veszettül fényképezték :)
Aztán levettük a korit, és nemes egyszerűséggel sima cipőben siklott tovább :)
aztán megéheztek, és a kacsáknak beszerzett kiflivel jól laktak a padon :)
Hazafelé még útba vettük az egyik népszerű gyorséttermet, persze megint én voltam az ötlet gazda, Máté ki is nevezett a főnöknek :) persze megint jó ötlet volt, másnap iszonyú kínok közt fetrengve próbáltam átvészelni a délutánt, a finom, nem megterhelő kaja után. Hiába, na én is öregszem, vagy mi fene :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése