Tökéletes születésnapi ajándék volt számomra, hogy végre két év után esett normális, értékelhető mennyiségű hó.
Reggel mire felébredtünk gyönyörű, puha hóréteg takart mindent. Mentünk is ki egyből. Annyira édes volt a kiskirályfi, ahogy nézegette, tapogatta a havat. Anyu megtanította hogy kell hógolyót dobni, lelkesen gyúrta a golyókat, és dobálta, ránk, vagyis inkább a saját fejére, Marci dobás készségeit ismerve. :)
5 megjegyzés:
Drágám annyira jó ez a blog, szép, mert te csináltad és mert Marciról szól (na jó, persze a kicsiny családom is emeli némileg a színvonalat :-D) és annnnnyira jó olvasni, abba ne hagyd :)
Persze Dzsudi voltam :)
Egy szuszra végigolvastam a blogot!:)
Nagyon tetszik, nagyon hasonló napjaink vannak és persze gyönyörű fiaink!:)
Kriszta:) köszi, hogy benéztél, örülök, hogy tetszett!!!!! a gyönyörű fiaink nagyon azok tényleg! akkor kibújok majd nálad is a homályból, eddig nem "mertem" kommentelni, de lenne mit :)
Dzsudikám, Drága :) dehogy hagyom, csak link vagyok :)
Megjegyzés küldése