Idén Karácsonykor vendégül láttuk Margónagyit is, tavaly is meg előtte is Laciéknál Karácsonyozott, így jól meggyőztük, hogy ebben az évben töltse velünk. Szerintem nem bánta meg. :)Úgy kezdődött, hogy 23-án este anyuval feldíszítettük a fát, hogy másnap arra már ne legyen gond. hozták az angyalkák a fát :))) Nekem sikerült elcsapnom a hasam, így 24-én szegény anyura maradt minden főzés, sütés, én kb kajára sem tudtam nézni. Aztán a fiúk elmentek Margónagyiért, együtt jöttek vissza. Addigra készen lett az est ebéd, meg kajáltunk, és.....
végre kitárult az ajtó, és Marci beléphetett az eddig titkos szobába. Tündér volt, annyira tetszett neki a fa, hogy először csak hűűűűűűű ezt tudta mondani, aztán meg a nagy öröm közepén ölelgetni szerette volna :) Megtalálta persze rögtön az egyik neki szóló ajándékot. :) nevezetesen egy daloló könyvet, azt nyomkodta egész este, a többi ajándékra szinte rá se bagózott. :)
Ezek az angyalkák nagyon értették idén a dolgukat, én pl egy hiperszuper kenyérsütőgépet kaptam, nagyon régóta vágyok rá. Aztán Marciapunak meg nekem közösen hoztak egy játékmasinát, bár igaz a dolog úgy lett "tálalva", hogy közös, de azt hiszem nem nekem okozott a legnagyobb örömet :)))
Egy szóval nagyon jó volt (ja ez már kettő) . Ettünk-ittunk, beszélgettünk, aztán megint ettünk, megint ittunk, és így tovább. :))
Íme egy közös kép (sajnos a dédi lemaradt róla) nagy vihogásnak adott okot, feltettem a fórumra, és Móni barátném megjegyezte, hogy milyen fiatalos a nagymamám, az ember meg sem mondaná róla, hogy már dédnagymama. Hát persze, hogy nem :)))) felvilágosítottam, hogy a képen nem a dédi szerepel, hanem a Margónagyi , volt nagy vigyorgás hihi :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése