109. Kirándulás 1.

Időközben családunk népessége növekedett egy darab Pöfi névre keresztelt autóval, és egy darab nem elnevezett fényképezőgéppel.

Pöfi jóvoltából hétvégénként útra kelünk és bebarangoljuk gyönyörű országunkat.

Első alkalommal Szilvásváradra mentünk. Élményekkel tarkított út volt, mivel én navigáltam (egy darabig, aztán le lettem szavazva) sikerült egy hatalmas kitérőt tennünk. :D Bár nem tudom mire vélni a hőzöngést, hiszen azon a tájon még soha nem jártunk ezelőtt, én meg persze direkt így terveztem, hogy azt is megnézzük.

A Fátyol-vízeséshez a kis erdei vasúttal mentünk, (naná!) Marcus legnagyobb örömére. Mivel otthon már megbeszéltük, hogy hova megyünk, és mi lesz a program így, Marci felszerelkezve érkezett a vasúthoz :D

Minekutána Marcus útnak eresztette visszafelé a "kicsidízelmozdony"t, rendes tábla lengetéssel, és sípolással tarkítva, útnak eredhettünk.

Láttunk szép pillangókat:

Ellenőriztük, hogy a patak elég hideg-e. Az volt.

Rövid séta után odaértünk a vízeséshez, gyönyörű:

Aztán a megfáradt nép (haha) lepihent a padon, és a huszad exponálás után sikerült is egy olyan képet csinálni, amin mindahányan a lencsébe nézünk.

(Marcusnak egy faág a szájában, na nem azért, mert személyiség zavara van, és kutyának képzeli magát, hanem mert a táska mélyére került az igazi sípolós sípja, és azt gondolta evvel pótolja)

Aztán egy kis játék és mulatság folytatódott a kis tisztáson, melengettük magunkat a napon.

Végül visszaindultunk gyalog . Azt hittem a legkisebb nyűgösebben fogja tűrni az utat, de le a kalappal előtte nagyon szépen végig gyalogolt, néha persze apa nyakában. És tuti, hogy az is segített, hogy mindenhol a bivalyok után kutattunk ( :DDDD ). Láttuk a pisztrángost.

Aztán ettünk, sokat. Nagyon sokat.

Hazafelé Miskolc felé kerültünk, és kb Budapestig énekeltük a mozgalmi, kiszámolós, nép, hejehuja csuhajja nótákat, hogy Marci ne aludjon el. Nem tudom ki élvezte a legjobban... :))))

Nagyon szuper nap volt.